Az elmúlt időszakban több cikk arról számolt be, hogy a Sopronban történő fejlesztések, javítások, mint pl. utak rendbetétele, Erzsébet kert felújítása… stb. a jelenlegi önkormányzat kizárólagos érdeme. A hírekkel ellentétben ez nem teljesen fedi a valóságot. Annak ellenére, hogy bár beleszólási jogkörrel rendelkezhet az adott önkormányzat képviselőtestülete a fejlesztésekbe, a támogatások uniós forrásokból származnak. Ennek következtében, az Európai Unió szabályozz és e szabályozásokat minden Uniós országban be kell tartani.
Magyarország 2004. május 1-én lett az Európai Unió tagja. Az EU felzárkóztatási politikájának köszönhetően Magyarország a 2007. és 2013. közötti költségvetési időszakban 25,7 milliárd euró közösségi kohéziós forrást használhatott fel. E forrásokból Sopron városa is részesült, s melyeket fejlesztésekre használt fel.
Célom, hogy az Európai Uniótól kapott forrásokat megfelelően használjuk fel. Olyan fejlesztések szükségesek, melyek hozzájárulnak ahhoz, hogy Sopron gazdaságilag, szociálisan stabilabbá és biztonságosabbá váljon. A rendelkezésünkre álló forrásokat megfelelően fel kell használnunk még hozzá úgy, hogy mindez teljes mértékben igazodjon nem csupán az uniós elvárásokhoz, hanem a város igényeihez.
Óvatosabban kell tehát bánni a rövid távú, kampányszerű, jelentős sikerrel kecsegtető fejlesztésekkel. A hangsúly inkább a komplex városfejlődést szolgáló feltételek minőségi fejlesztésére tevődjön át. A városi infrastruktúra fejlesztése bonyolult folyamat. Először fel kell tárni azokat a tényezőket, amelyek meghatározzák a város természetes fejlődését és ezeket kell úgy alakítani, hogy a változás iránya a közösség céljainak megfelelő legyen. Csakis az arányos és organikus fejlődés alapozhatja meg a kevésbé látványos, de hosszú távú sikert, továbbá kiegyensúlyozott városi atmoszférát és harmóniát.

Ebből kifolyólag az egyik legfontosabb feladatomnak tartom, hogy megoldjuk a vasúti közlekedés problémáját. Ez nem tűr halasztást! Sopron a GySEV fejlesztései révén nemzetközi vasúti csomóponttá vált. A jelentős közúti, vasúti forgalomból származó, a városra nehezedő nyomás enyhítésére, eddig nem volt lehetőség. A várost kettészelő vasútvonal részben új nyomvonalra helyezésével, egyes szakaszainak föld alá vezetésével nemcsak a város kettéosztottsága szűnne meg, hanem csökkenne a zaj- és rezgéshatás, új, értékes területeket nyerne a város és zavartalanabbá válna a közúti forgalom is.
Korábbi polgármesterségem ideje alatt, az erre vonatkozó tervek elkészültek. A mélyvasút terve a legmegfelelőbb a nehézségek felszámolására. Mintegy 3,5 kilométer hosszú új vasútvonalat kellene megépíteni magyar területen, így felszámolható lenne a jelenlegi nyomvonal, s jelentős lakóterületek szabadulnak meg a rezgés- és zajhatástól. A mélyvezetés tanulmány tervét alaposan mérlegelve, hosszas vizsgálatok során állítottuk össze.
Ahhoz, hogy Sopront felvirágoztassuk, elengedhetetlen az infrastruktúra további fejlesztése. Ez pedig, az M85-ös elkerülő (Sopron – Pereszteg – Sopron – Kelenpatak) közötti út megépítésével valósulhatna meg. Ezzel hozzákapcsolhatnánk Magyarországot a nyugati autópálya-rendszerhez.
Integrált szemlélet, fenntarthatóság, professzionalizmus, kreativitás, partnerség és párbeszéd! Ez szükséges, egy fejlesztési terv előkészítéséhez és az EU pénzeinek felhasználásához.